Egyre fontosabb a cégeknek a fenntartható energia
A járványhelyzet miatt csökkenő villamosenergia-kereslet ellenére tavaly rekord magasságba ért Európában a származási garanciák (guarantee of origin, GO) iránti kereslet.
A járványhelyzet miatt csökkenő villamosenergia-kereslet ellenére tavaly rekord magasságba ért Európában a származási garanciák (guarantee of origin, GO) iránti kereslet.
Elindult a megújult Mol Bubi budapesti közbringarendszer csütörtök délután. Karácsony Gergely főpolgármester az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hét éve indult a Mol Bubi, így már itt volt az ideje, hogy megfiatalítsák, okosabbá, "menőbbé" tegyék a rendszert.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy új tanulmánya több mint 400 javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne elérhető a 2050-es klímasemlegesség. Ezek között számos radikális ajánlás is található, többek között az, hogy ne lehessen gázkazánokat értékesíteni 2025-től.
Egyre inkább nő az igény mind a lakosság, mind a kormányzatok és az ipar részéről is a fenntartható megoldásokra, így ezek inspirálják a zöldipar bővülését, az ebben rejlő potenciált pedig egyre több piaci szereplő is felismeri - mondta Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár, akivel a Portfolio a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán beszélgetett a fenntarthatóságról, annak makrogazdasági súlyáról, a környezetipar relevanciájáról és az abban rejlő piaci lehetőségekről. Az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztossal készített interjúban emellett szó esett a finanszírozásról, a zöldkötvények kibocsátásának tapasztalatairól, a koronavírus-járvány hatásairól és az e-mobilitás térnyeréséről is.
Egyedülálló gazdasági előrejelzést készíttetett a Magyar Nemzeti Bank a klímaváltozás hatásairól, a megbízott brit Cambridge Econometrics kutatócég elemzése arra is rávilágít, hogy mi lesz a magyar gazdasággal, ha az emberiség nem veszi komolyan a klímaváltozás okozta fenyegetést.
Elfogadta a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, Magyarország ezzel nagy lépést tett az innovatív, fenntartható, zöld gazdaság irányába - írta a közösségi oldalán szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Nagy kihívások előtt áll Magyarország, hogyha szeretné teljesíteni a 2050-es klímacélokat, és ennek nagyon fontos része a stratégiai tervezés, valamint a megfelelő állami ösztönzők és támogatások rendszerének a kialakítása. Rengeteg feladat vár még megoldásra, de az energiaátmenet során a legnagyobb teher az energiaágazatra hárul majd, ahol óriási összegek beruházására lesz szükség a következő 30 évben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az uniós források elosztása is kulcsfontosságú lesz, itt több program és pályázat is várható, ami számos fontos terület között oszlik majd el - mondta el Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, egykori energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki jelenleg az ITM tanácsadója, a Másfélfok sajtóklubja során.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
A Linde Gáz Magyarország és az MVM Energetika stratégiai keretmegállapodást írt alá tiszta hidrogén projektek mielőbbi hazai, közös megvalósítása érdekében 2021.május 14-én. Többek között a megállapodás fókuszába tartozik a karbonmentes hidrogén elektrolízissel történő előállítása, a közlekedés zöldebbé tétele, az infrastruktúra fejlesztése, illetve az ipari felhasználások dekarbonizációja.
Egyedi szén-dioxid kalkulátort fejlesztett a svéd impact-tech startup, a Doconomy, a klímavédelem ösztönzésére, és hogy lehetővé tegye a termékek közötti választást azok ökológiai lábnyoma alapján. A 2030 Kalkulátor létrehozásában a pozsonyi székhelyű technológiai vállalkozás, a Vacuumlabs volt a segítségükre.
Hétfőn végre megjelentek az elektromos autók új támogatási programjának részletei. Az új kiírásban is marad a sávos támogatási rendszer, viszont a sávok némiképpen módosultak: az 1 és 12 millió forintos autóbeszerzési ár között akár 2,5 millió forintos támogatás is járhat, a 12 és 15 millió forintos vételár között 1,5 millió forintos támogatást kaphatnak a vásárlók, 15 millió forint felett pedig nincs támogatás ezúttal sem. Új eleme a programnak a hét vagy többszemélyes elektromos járművek megvásárlásához biztosított állami támogatás sávos rendszere, amellyel az autóbeszerzési ár függvényében 1,5 vagy akár 2,5 millió forintos támogatás is elérhető lesz.
A hidrogéngazdaság a magyar cégek, így a naperőművek számára is nagy lehetőségeket rejt. Az új ágazat létrejöttének ugyanakkor feltétele a teljes értéklánc és a megfelelő infrastruktúra kifejlődését támogató szabályozás megalkotása. Világszerte mind több ország fogadta el saját nemzeti hidrogénstratégiáját, de Magyarországon ez továbbra is várat magára, miközben máris elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest a hidrogéntechnológiák szempontjából.
Rekord eredményeket szállított az Alteo az első negyedévben, amely az elmúlt időszak befektetési döntéseinek sikerességét, valamint az ESG-szemléletű stratégia jelentőségét mutatja. Minden fontos soron javulás látható az elmúlt év azonos időszakához képest, különösen az EBITDA és a nettó eredmény ugrott nagyot, de az árbevétel is növekedett. A bővülés elsődlegesen a hő- és villamosenergia-termelést irányító szabályozási központ kimagasló teljesítményének köszönhető, de a tavaly megvásárolt szélerőműpark és a felújított gibárti vízerőmű többleteredménye is hozzájárult ehhez. A koronavírus-járvány továbbra sem volt érdemi hatással a társaság működésére.
A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.
A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.
Németország európai partnereinek is el kellene fogadnia az ambiciózusabb klímavédelmi célokat – mondta szombaton Angela Merkel német kancellár a Bloomberg tudósítása szerint. Berlin 2045-re érné el a záró emissziós kibocsátást, miközben az EU-nak 2050-re vannak hasonló céljai.
Az Európai Unió polgárai erősen támogatják a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti klímacélok kijelölését - derül ki egy 12 uniós országban végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek 68 százaléka azt kívánja, hogy az EU közös kibocsátáscsökkentési célszámának megemelését követően saját országának kormánya is lépjen ebbe az irányba. Magyarországon a válaszadók szinte pontosan ugyanilyen arányban (67%) fejezték ki erre irányuló akaratukat.
A következő évtizedek egyik legfontosabb trendje minden valószínűséggel a környezetbarát technológiák rohamos elterjedése lesz, beleértve az elektromos autókat, a nap- és szélerőműveket, de várhatóan az energiatárolás iránti szükségletek is megemelkednek majd. Mindez azonban hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, amit valahogyan és valahonnan elő kell teremteni, ráadásul kívánatos lenne mindezt környezetkímélő módon megtenni. Ez pedig igen komoly terhelést ró majd a bányaiparra, amely egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz tartani a lépést. Egy-egy új lelőhely felkutatása és a termelés megkezdése ugyanis több mint egy évtizedig is eltarthat egyes ásványi anyagok esetében, mint amilyen például a réz vagy a nikkel. Nem érdemes tehát késlekedni a szükséges beruházásokkal, ha az energiaátmenetet komolyan gondolja világ. Emellett az is komoly fejfájást okozhat, hogy több olyan nyersanyag is akad, ahol egyetlen ország kontrollálja a globális kitermelés több mint felét - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kiadott erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányából.
A Fisker nevű elektromos autókat gyártó startup megállapodást írt alá az iPhone-okat gyártó tajvani Foxconnnal egy új elektromos jármű közös fejlesztéséről és gyártásáról. A Fisker márkanév alatt Észak-Amerikában, Európában, Kínában és Indiában értékesíteni tervezett autó gyártása az Egyesült Államokban 2023 végén indulhat. Számos részletet, köztük az autó típusát és a leendő gyártóüzemek helyét a két vállalat nem hozta nyilvánosságra.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
